Mr.Sale

 

 

Programajánló

Címlapos Friss

Csendes történetek :: Ujfalusi Éva kiállítása az Eötvös10-ben december 19-ig.

Ujfalusi Éva festőművész kiállísa

Csendes történetek

 

A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ
    2017. november 7-től december 19-ig.


HELYSZÍN
    Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér
    Eötvös utca 10., Budapest, 1067

FACEBOOK ESEMÉNY


 

Lányi András megnyitóbeszéde

Csendes történetek

Láthatatlanok vagyunk. Ezt önök ugyanolyan jól tudják, mint én, mégis ritkán gondolunk rá. A festészet arra való, hogy emlékeztessen az összefüggésre és az ellentmondásra látható és láthatatlan énünk között.

Elmesélek egy képet, Ujfalusi Éva egy festményét, amit évek óta nézegetek. Ha a mostani kiállítás képeiről mesélnék, azzal úgyis csak megzavarnám önöket. Ennek a képnek a felső harmadában távolba vesző sziklás hegyvidék látható, a Himaláját képzelem ilyennek. A képen lefelé haladva a művész ölében tartott tükörre esik a tekintetünk, ez tölti ki a kép nagyobbik részét. Látható a tükröt tartó kéz visszatükröződése és még a szoknyából is egy kevés, de ott, ahol a tükörben önmagát szemlélő alaknak kellene megjelennie, nos, az alak helyén egy képkeret látható. A keretben pedig nincs semmi, vagyis a nagy sötét, alaktalan semmi van odafestve az én hiányzó tükörképének helyére. Ez az igazság. Hogy

az én nem látható. Igazi mivoltunkban láthatatlanok vagyunk. Ami látható belőlünk, az nem mi magunk vagyunk, hanem a velünk történő történetek.

Ahogyan Simone Weil mondja: „Az embernek léte nincs, csak birtoka. Az ember léte a függöny mögött helyezkedik el, a természetfeletti oldalán.”

Tehát ez látszik azon a képen, amit önök most, igen stílszerűen, nem láthatnak. Azonban ezt a nyomasztó ürességet az Én hűlt helyén valahogyan be kell tölteni, abba az üres keretbe képnek, képeknek kellett kerülniük. Ujfalusi Éva, azt hiszem, azért fest, hogy legyen ott valami. Ha az én önmagában semmi, csak történetei vannak, akkor azokat festi meg. Vele például az történik, hogy időnként képeket kell festenie. Nehogy magába szippantsa az üresség. Ezzel meg is érkeztünk az ő Csendes történeteihez.

Vajon miről nem beszélnek? Arról, amiről hallgatni kell. Ezt Wittgenstein se bánná, hogy a szavakkal elbeszélhetetlen történeteket esetleg el lehet énekelni, valószínűleg verset is lehet írni róluk, de a leghelyesebb megfesteni őket. Első pillantásra az itt látható festmények szokatlannak tűnnek. Meg is mondom, mi rajtuk a szokatlan: a művész világa nem felhasználóbarát. A látvány nem beszél önmagáért, a kompozíció nem a primér festőiség érdekei szerint szerveződik. De nem is utal valami a képsíkon túli, allegórikus értelemre, amire könnyen rábólinthatnánk, hogy értjük, szóval erről van szó, mehetünk tovább. A műértővel se kacsintanak össze, nyoma sincs rajtuk az igyekezetnek, hogy megfeleljenek a divatos esztétikai kódok valamelyikének, amelyek a kurátorok szemében igazolnák létjogosultságukat. A művész magatartása inkább naívnak mondható: mint aki az álmait próbálja elmesélni. Van benne valami az alvajáró magabiztosságából is. A képcímek - Letisztulás, Várakozás, Jelenés, Emlékezés, Egyfajta hűség, Belső templom – lehetnének megfejtések, amilyeneket az ember az álmoskönyvekben talál, vagy lehetnének egy lélektani napló fejezetcímei. Maradjunk tehát ennél:

álmoskönyv, amit egy alvajáró hordoz magával nyaktörő útjain, hogy az ébredés váratlan pillanatában legyen mibe kapaszkodnia.


Nem véletlenül kerülöm a látomás kifejezést. Mert a látomás, az valami kivételes dolog, ennek a szónak túlságosan utópikus csengése van. Ujfalusi Évától pedig mi sem áll ennél távolabb: ezek a képek, mint az álmaink, bensőségesen és megmagyarázhatatlanul ismerősek. Szokták ezt a látásmódot szürreálisnak nevezni. Nem is nehéz az itt látható képek egyikének-másikának szürrealista rokonságát fölfedezni. Az oeuvre egészéből azonban kiderül, hogy a szürrealizmus a művész számára nem program, inkább csak arról van szó, hogy a különböző alvajárók útjai itt-ott keresztezik egymást.

Talán egyazon háztetőn bolyonganak, mondjuk, Ujfalusi Éva és a fiatal Ország Lili.


El kell még árulnom valamit a történetek keletkezésének történetéről, vagyis magáról a festőről. Éva nem olyan borzasztóan szeret festeni. Más, általam ismert művészekhez képest ő nem megszállottja ennek a tevékenységnek, néha sokáig jól elvan nélküle. Teljes mértékben hiányzik belőle az életművén munkálkodó művész narcisztikus fontoskodása. Tulajdonképpen gondolkodni szeret, de azt meg inkább a szemével meg a kezével, ezért a gondolatai ott születnek meg, a vásznon. Talán ő is akkor érti meg, hogy mit gondol, amikor az láthatóvá lesz. A fogalmak a látvány felcimkézésére valók. A találó és sejtelmes képcímek, hogy Nincs ott senki vagy Minden adott vagy Talán még maradt valami, ráterelik a képzeletünket a helyes útra, amin eljuthatunk a művek értelméhez, de ez az értelem valami olyasmi lesz, ami a szavakon innen ragad meg bennünket, és ellenáll a kísértésnek, hogy az azonosulás-beleérzés folyamatát egy-egy szóval türelmetlenül lezárjuk.

Valójában mindannyian képekben gondolkodunk. Csak úgy neveltek minket, hogy mire felnövünk, rutinosan átsiklunk e felett, és inkább elhisszük, hogy elménk valami kibernetikus szerkezet. Megszoktuk, hogy csak a késztermékkel, a gondolattal foglalkozzunk, és elvonatkoztasssunk a gondolatokat szülő folyamattól. Ez az, amit Edmund Husserl a piramisok racionalitásához hasonlít: az ész pontos és hideg geometriája mögött nem látszik a szellem, mondja, amely dolgozik és szenved.


Azt is csak sejtjük, mert a nyelv sejteti velünk, hogy gondolni és képzelni egy és ugyanaz. A látvány nézet, a festő látásmódja világnézet.

A felbukkanó gondolat egy meglátás. Az igazságot, azt ugye, belátjuk, és nem véletlenül beszélünk a jövő kilátásairól. Ami pedig józan ésszel elgondolhatatlan, azt képtelenségnek nevezzük. Mert az igazi gondolkodás nem testetlen fogalmakat őröl a logika darálójában, hanem képekben, formákban zajlik és kaleidoszkóp-szerűen egymásba átváltozó alakzatokat teremt. Ezek a látványon-túli és szavakon-inneni alakok jelennek meg Ujfalusi Éva Csendes történeteiben. Gondolkodni-valót kínálnak és vágyat ébresztenek, hogy kövessük belső útjain, és átéljünk valami hasonlót, mint amiből a festményei születtek.


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. - Mészáros Szabolcs a legjobb kétszáz kortárs között - a szentendrei kiállítást meghosszabítjuk
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. Víz és fény, avagy mi a festészet? 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől.  Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. - A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről


Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -  Az elszabadult vasgyerekekről

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. - A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. - Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

 

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  - Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ
 

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! Az értő szellem derűje - Szarka Fedor Guido győri kiállításáról

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

 

DRÓTkonyha

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

 

 

 


 

Dátum: 

2017. november 07., 18:45.

Kép a cikkhez::