Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Uri Asaf: Kafka képekben - kilencedik rész

A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni? 

 

 
 
Georg és Gregor
 
Úgy hiszem, hogy Gregor Samsa élete Georg Bendemannal kezdődik. Miért? Közös sorsukhoz nincs köze a nevük rokon hangzásának, se az azonos származásuknak, erről csak a lelkük azonossága tehet. Mindkettő kereskedőügynök és annyiban különböznek egymástól, hogy Georg, Gregorral ellentétben rendkívül heves és túlérzékeny. Gregor, születése pillanatában szerencsésen magához ragadta Georg szabaddá vált lelkét, másszóval Gregort Georg lelkével illette a sors. Georg ugyanis a folyóba ölte magát, mert a félreismert jóság, és az apja előtt elviselt számtalan kudarc határtalan szenvedést okozott neki. Az őt követő Gregor ugyancsak rövid élete során szerető ember volt, de visszahúzódó, ezért mások alig vették észre a világban való jelenlétét. Gregornak végül Georg  öngyilkossága miatt is vezekelnie kellett, ezért a gondviselés intézői csúnyán elbántak vele: bogárrá változtatták. Ez a dicstelen vég a húszas évek elejére esett, nem sokkal szerző halála előtt. 
 
Egy barátság kezdete
 
Most az ablak mellett áll, de a szivárvány nem érdekli. Szó nélkül ázik, az esőt nem bánja, aztán a napon szárad, gőzölög, pöfékel, mintha forrna. Máskor többnyire a járdán ül, közel a ház falához, de nem kell támaszkodnia, mert csak arca van, a törzse és a végtagjai hiányoznak. Valami izzik a szájában. Olyan vonzónak találom, hogy tüzet kérek tőle, pedig nem is dohányzom, közel hajolok, az arca készségesen megnyílik. Hagyom, hogy szikkadjon, hogy kibontakozzon a maga rejtélyes módján. Korábbi életét nem ismerem, de most az életem fölé feszül. A folyosón galambok döcögnek és egy kerámia leány várakozik, három libával, beárnyékolja a szemét és a láthatárt kémleli, de csak a mélységet látja. Reggel ugyanaz a falra szegezett tó, vize a járdára fagy vagy egyenesen az égre. Valaki fekszik a padlón az ágyam alatt. 
 
Párosával űzettünk ki a paradicsomból
 
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni? Mert nem akarta az őstörténetet újra eljátszani. Párosával űzettünk ki a paradicsomból, a gyermek és a magányos ember ezzel szemben védett. A párkapcsolat érinti a bűnbeesést, a tiltott gyümölccsel csak a párkapcsolatban találkozunk. Tenyerembe hajtom a fejemet, a lila vagy a kék emlékezet egy koszorúban várakozik. Kafka leereszti a redőnyt, hogy a nyolcvan évvel későbbi hangot kiszűrje. Hogy ne érjen minket meglepetés, se gyanú, hogy még figyel. Vagy saját maga miatt, hogy ne bosszankodjon, ne érezze a gyorsuló pulzusát, hogy senki ne tehessen fel neki kérdést. Hazaúton, mire az erdei kanyarhoz értem, már vártak a farakások. Vak módjára, behunyt szemmel a rönkökre hajoltam, a szagukról felismertem őket. Ez a tölgy, de már savanykás, ez a bükk és ez a fenyő. Szeretetben és egyéniségben a tölgy vezet. A feldarabolt fatörzsek három hónapja várakoznak. Mi lesz a sorsuk? (Ki a vízben, ki a tűzben?) Fűrészelt felületüket tapogatom, a csendjüket beszippantom, és kitárom a két karom, mintha vitorlázó repülő lennék. Azt az aranybarna lepkét utánzom, aki két napig él, a szárnyán lévő pettyekkel, a fedélszárnyakkal, és a bársonyos testtel, amelyből az ösztönök kibomlanak. 
 
Ászpáklária: arámi szó, a jelentése tükör. Előtte ülök. De ez nem akármilyen tükör, hanem félig átlátszó. Engem visszatükröz, és egyszerre látni engedi a mögötte lévő arcot. Pontosabban: ha a tükör előtt valaki  ül, és a tükör mögött pedig egy másik személy van, akkor a tükörben két arc képe vetül egymásra. A félig átlátszó tükör teremtő erejével pár létesül, emberpár. Mi az hogy párkapcsolat? Esőben, őszi napon a repkényes falú házban, a tükör mögött, valaki az arcomon ül. Mit kezdjek ezzel?
 
Mózes kosara és a földmérő
 
A szavak a papíron még cseppfolyósak, rájuk néztem az emlékeztető érintéssel és mondattá álltak össze, felszólítássá. Az üres kőpadlón higanycseppek, fekete írás. Nem szívesen nézek rá, nem lehet belőle semmit kiolvasni. A megértést követő pillanatban kifogy belőle az értelem. A mustárvirág és a tavaszi hónap fűszereinek kíséretében, leereszkedik a mózeskosár. A jelenetből csak a levegő újjászületésére emlékszem. A kosár anyaga papirusz, kátránnyal bekenve (kívülről,  hogy a gyermek ne érezze a szagát). A nádasban, a sás között, valaki messziről figyeli az útjára bocsátott kosarat. Mennyi reménység, mennyi fájdalom. 
 

A földmérő olyan, mint az ólomkatona. Merev és mozdulatlan. Az országutat, a földet és a házaknak kijelölt helyeket méri, a mérőszalagot mindig csak egy mérésre használja. Minden méréshez új mérőszalagot nyomnak a kezébe. Kétszer nem hajlandó ugyanazt a mércét kézbe venni. Hiába hajolnak le hozzá a jegyzők, (a figuránsok), az ólomkarok akkor kelnek életre, ha új mércét tapintanak. Így jár a földmérő, helyről helyre. A neve Gedeon, a merevséget meghazudtoló szőke és mosolygós arc pirospozsgás, szabad idejében az előszobában pepecsel. Vagy a fejét fogja a két kezével. Feje, a strucctojás, külön életet él. Fénylő mosoly és kopaszság, mintha az ólomlét megolvadt volna. Aki a Gedeon nevet hordozza, egyszer kilép az árnyékból: Egyben földmérő és Árgyélus királyfi, fény, horizont és zsibbadás.


Uri Asaf és a Kafka képekben sorozat a DRÓTon

 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete

 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél. - Uri Asaf: Kafka képekben - első rész.
 
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf: Kafka képekben - második rész.
 
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés. - Uri Asaf: Kafka képekben - harmadik rész
 
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak. Uri Asaf: Kafka képekben - negyedik rész
 
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.  -  Uri Asaf: Kafka képekben - ötödik rész
 
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek. - Uri Asaf: Kafka képekben - hatodik rész
 
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk. Uri Asaf: Kafka képekben - hetedik rész
 
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádám(á). A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld,  – ez a terra rossa – a vörös föld.  Uri Asaf: Kafka képekben - nyolcadik rész
 

 

  • Uri Asaf
  • Kafka
  • Irodalom