Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Új bioromantika :: Hermkens Edit képeiről

Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.


Weiner Sennyey Tibor
 

Új bioromantika
 

Hermkens Edit Flóra és Fauna délutánja című kiállításának megnyitó beszéde. Elhangzott Kiskunfélegyházán, a Hattyú-házban 2018. április 6-án. A kiállítás megtekinthető május 18-ig. Részletek a DRÓTon itt.


    Hermkens Edit keresett meg, hogy szeretné, hogy beszéljek képeiről. Bevallom nem ismertem sem őt, sem festészetét korábban, s ez sokkal inkább az én hiányosságom, mint az övé. Végignéztem néhány képét, majd úgy döntöttem, rendben, elvállalom. Beszélek a képeiről, holott festményekről beszélni mindig nehéz, leginkább lehetetlen.
Az ember azért szereti a festészetet, mert nem szó, nem hang, még csak nem is anyag, ahogyan azt sokan gondolnák, hanem színek és formák, terek és a tér hiánya, fény és sötétség. A festészet eleve absztrakt és hogy volt, hogy azt hitték ábrázolnia kell valamit és visszaadnia ugyanazt, az eleve tévút volt. A barlangok festményei soha sem ugyanúgy adják vissza a valóságot, a fotórealisztikus festészet akkor igazán izgalmas, ha van benne valami többlet is.

A valódi festő tudja, hogy a valóság a látható, tapintható és érzékelhető káprázaton túl lelhető fel.

Másképpen kell látnunk, hogy valóban láthassunk. Van Gogh, Monet, Klee képei valósabbak és többet mondanak a valóságról, mint egy fénykép, holott nem azt, jobban mondva nem csak azt ábrázolják, ami témájuk. Soha sem csak azt.
    Hermkens Edit képeit, ha megnézik - különösen a most kiállítottakat - akkor elsőre könnyen gondolhatják azt, hogy nem látunk mást, csak vízitököt, teheneket, bárányokat. Könnyen gondolhatják azt, hogy ez a Hermkens Edit csak a természetet festi, semmi többet. Szerintem nem is tévednek olyan nagyon. Igen, Hermkens Edit a szó nemes és jó értelmében alighanem csak azt festi, amit lát, a természetet, talán éppen csak annyira, amennyire egy Gauguin festette. És ez nem szerénytelenség, hanem a természet-festészetének becsületének helyreállítására tett reménytelen kísérlet. Próbáljuk csak meg Hermkens Edit után csinálni, amit itt látunk. Fessünk csak vízitököket, teheneket, bárányokat, de úgy, ahogyan azt Hermkens Edit teszi: táncoljanak azok a vízitökök, bőgjenek fel azok a tehenek, bégessenek a bárányok a képen! Mert Hermkens Edit képein a növények és állatok elevenek. Mozgó és hangzó képek ezek. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy Hermkens Edit ismer egy mágikus festék adalékot, melyet hollandiai alkémikusok titkos laborjaiban kevertek ki, századokkal ezelőtt, ismeretlen flamand méregkeverők, oly hajósoknak, akik messzi világokba utaztak, hogy az ott festett képek hazatérvén, Amszterdamban kiállítva életre keljenek és elmeséljék, hogy milyen volt az ismeretlen messzeség. Mikor Hollandiában csavarogtam és meglátogattam Rembrandt házát, mint egy zarándok, mint egy csavargó, mint a festészet bolondja, s mint egy fiatal író, aki éppen akkoriban olvasta Bródy Sándor nagyszerű és utolsó regényét Rembrandt életéről, akkor és ott hallottam arról, hogy ilyen titkos adalékanyag, mely a képeket életre leheli létezett valaha, de receptje elveszett.
    Most itt állok Hermkens Edit festményei előtt, s gyanakodni kezdek, feléled bennem a nyughatatlan nyomozó, mert gyanút fogtam: ez a festőnő beszerezte valahonnan a titokzatos adalékanyagot, vagy

megszerezte annak receptjét, hogy hogyan kell úgy festeni, hogy a kép több legyen, mint kép, hogy a festmény életre keljen.

Hermkens Edit tudja hogyan kell úgy festeni, hogy a festménynek hangja, szaga, aurája, élete legyen. Ezek a festmények nem csak vízitököket, teheneket és bárányokat ábrázolnak, sőt egyáltalán nem akarnak ábrázolni semmit. Hermkens Edit láthatóan egyetlen hajszálvékony mozdulat választja el, hogy tökéletesen absztrakt képeket fessen, de valamiért ő még jelzi, hogy ez itt vízitök, ez tehén, ez meg egy bárány. E különös ragaszkodása tájhoz, pillanatokhoz, a mi valóságunkhoz teszi őt a természet festőjévé, mintha nem hinné el, hogy akkor is érteni fogjuk, hogy ő most a természetet festi, a természet rejtett arcát, amikor nincs megragadható téma, nincs fogódzó, nincs kapaszkodó. Nem, nem arra gondolok, amire a legtöbben, hogy az absztrakt festészet maszatolás és értelmetlenség. Az, hogy sokan így gondolnak az absztrakt festészetre nem csak abból fakad, hogy nem igazán tudják, hogy mi az, hanem abból a helyzetből is, amiben mi itt élünk, Hermkens Edit tájain, Magyarországon.
    Rövid, ámde szorosan kapcsolódó kitérőt kell tennem, amiben megmagyarázom, hogy mi, magyarok - néhány kivételtől eltekintve - miért nem értjük az absztrakt festészetet, miért nem értjük a természet rejtett arcának festészetét, miért nincsenek szavaink arra, amit látunk? Miért csak nézzük és nem látjuk azt, amit Hermkens Edit festményeivel felmutat?  
    1947 szeptemberében a Fórumban közlölte Lukács György Az absztrakt művészet magyar elméletei című tanulmányát, amit kötetben az Új magyar kultúráért című 1948-as kötetében találhatunk meg. A tanulmányban Hamvas Béla és Kemény Katalin Szürrealizmus és absztrakció a művészetben és Kállai Ernő A természet rejtett arca című  kis könyvecskéjét támadja, valójában Hamvas Bélát és Kállai Ernőt és az ő gondolataikat tolta véglegesen margóra. Hamvast érintő megjegyzéseiről és az egész tanulmányról bőven írtam Hamvas kritikája című esszémben, most nem is arról, hanem a másik - kevésbé ismert szereplőről - Kállai Ernőről, és az ő gondolatairól szeretnék pár szót szólni. Kállai Ernő a XX. század közepének egyik legfontosabb és legprogresszívabb képzőművészeti írója volt, aki Németországból hazatérve az absztrakt és szürrealista művészetet egészen különlegesen és sajátosan értelmezte. Számos kiemelkedő esszét írt (érdemes utánuk menni): ő fogalmazta meg a bioromantika eszméjét, valamint csodálatos  - és Lukács által szétszedett - nagyesszéjében, A természet rejtett arcában a kor modern festészetét a természettudomány mélyebb és rejtettebb felfedezéseivel kötötte össze, mintegy

felmutatva, hogy a képzőművészet hogyan s miképpen tágítja az ember értelmezési horizontját.

Mondanom sem kell, hogy a kommunista diktatúra Lukács György feljelentés értékű tanulmánya után, Hamvas Béla mellett Kállai Ernőt is félretolta. De míg Hamvas Bélának ma reneszánszát éljük, addig Kállai Ernőt elfelejtették. Igaz, hogy megjelent 1981-ben egy válogatás írásaiból, de ebben sem kapott helyet a kritizált tanulmány, amelyet most megidézek.
Kállai Ernő így ír 1946-os, elfelejtett, mert elfelejtésre ítélt esszéjében:

„Ismételten szóba került már, hogy az új romantika milyen csodára nyíló szemmel idézi a természet rejtett arcát, eleven misztériumát. Jellemző, hogy a teremtés rejtelme, mely az istenhit fénykorában annyi régi, nagy mesternek szolgált festői téma gyanánt, a modernt művészek képzeletét is milyen élénken foglalkoztatja. (…) De van egy lényegbe vágó különbség. A régi mesterek műveiben a világot teremtő akarat a természeten kívül álló, személyes isten ábrázatából, taglejtéséből sugárzik. A bioromantika a lelkes teremtő erő fényét magában a természetben rejlőnek érzi. Az emberképű isten helyébe egy ismeretlen eszmei potencia, egy ésszel föl nem érhető, nagy, irracionális X lépett. Berzsenyivel szólván, ennek a léte is világít, mint égő nap, de szemünk bele nem tekinthet, csak titkon érző lelkünk sejti óhajtva. A természet és a lélek mélyvilágának ez az átható, de megfoghatatlan igézete szól hozzánk a bioromantika festői és plasztikai műveiből.”
Kállai Ernő: A természet rejtett arca. Misztótfalusi. Budapest. 1947. 17. o.

    Most, hogy Kállai Ernő hetven éve elfelejtett esszéjének hála visszanyerjük olyan kifejezéseinket, mint hogy bioromantika vagy a természet rejtett arca, újra beszélhetünk arról, hogy az isteni erő ott ragyog emberben, állatban, növényben, a természetben, arról, hogy a festészet lényegét tekintve éppen ennek az erőnek ragyogását mutatja meg nekünk.
Most egyszerre megkönnyebbülünk.
Igen, végül is

ez az értelme a festészetnek, gondoljuk magunkban, megmutatni azt, ami valódi valóság. Nem csupán ábrázolni, hanem feltárni, felmutatni, kibontakoztatni.

Azért vannak festők és festészet, hogy megtanuljunk látni, hogy bele tudjunk egy képük révén tekinteni a lelkes teremtő erő ragyogó fényébe, vagy még inkább, hogy egyáltalán észrevegyük azt. Festőink azok, akik újra és újra megmutatják, hogy a vízitök nem csupán vízitök, a tehén nem csupán csak tehén, s a bárány, nem véletlenül Angus Dei, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.
    Nem csoda, hogy egy alapvetően ateista és materialista világ felejtésre ítélte Kállai Ernő gondolatait, de éppen úgy nem tudna vele mit kezdeni a dogmatikus vallásosság sem. Ezek a gondolatok felszabadítanak a kötöttségtől, ahogy ezek a festmények is szabaddá tesznek.
    Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba, de most, hogy már értjük, csak bíztatni tudom őt, hogy fessen bátran, nyisson csak ablakot nekünk a lelkes teremtő erő mindent beragyogó fényére, bármilyen mélyen is lakozik az.


Kiskunfélegyháza, 2018. április 6.

A fotót a festőről és a szerzőről a megnyitón az Info Kiskunfélegyháza készítette.


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

Villanások a mérhetetlenről
Kobza Vajk rituális rajzai

Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.

Parti Nagy Lajos

Mi a közös többszörös?

Rabóczky Judit kiállításának megnyitója

Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink  nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös?
Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól...

It's pronounced djoo-ree'-tza.
Gyuricza Gergely képzőművész

2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott. - Szabó Eszter írása Gyuricza Gergelyről és képeiről a DRÓTon.


ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

 
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. -
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. -


Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! -

Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. -

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  -

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. -

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. 

A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -

Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. -

Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  -

Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. -

Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk.

Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. -

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! -

Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. -

 

DRÓTkonyha

Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) -

Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) -

 

  • Hermkens Edit
  • bioromantika
  • festészet
  • Kiskunfélegyháza
  • természet
  • Lukács György
  • Kállai Ernő
  • Hamvas Béla
  • Művészet