Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

A Megyén innen és túl, avagy hogyan keressük a Gyűrűt a kartográfia segítségével

Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?

A Megyén innen és túl

avagy hogyan keressük a Gyűrűt a kartográfia segítségével

Először is azt javaslom, hogy repüljünk vissza az időben.
Nem kell évmilliókat vagy százezreket visszamennünk, pusztán úgy 60 ezer évet. Emberi időszámítás szerint nagyjából ekkora időtávot ölel föl Tolkien mitológiai koncepciója. Ennyi idő telt el azóta, hogy Ilúvatar, a tolkien-i mitológia Teremtője megalkotta Ardát, ami a mi világunk. Ugyanis, legyen az bármilyen meglepő,

Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg.

Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben.
Hogy ez miért fontos? Azért, mert ilyenformán a

Középfölde Atlasza mai világunk kialakulásának egy alternatív verziója.

Nem akar versenyezni a modern, evolucionista nézettel, sem a hivatalos katolikus dogmával (habár ahhoz alapvetésében igen közel áll), hanem egy olyan űrt próbált meg betölteni, amire Tolkien előtt a XIX. században döbbent rá az angol értelmiség:

nevezetesen az angolszász mitológia hiányára (hasonló probléma ihlette a skót (kelta) gyökerű Ossziánt is). (v.ö. a magyar mitológiáról írott esszénkkel - Megj. Szerk.)

Bizonyos darabjai (pl. a Beowulf című hősköltemény – persze nem véletlen, hogy éppen Tolkien fordította óangolból modern angolra) ugyan megmaradtak, de ezek annyira hézagosak voltak, hogy a tünde nyelv kiötlésekor (a nyelv volt előbb, utána jött az azt háttérként megalapozó világ) Tolkien úgy érezte, lehetne (és kellene) alkotni egy modern mítoszt arról, hogy miképpen is alakult ki a világunk. Így jött létre az összes fontosabb tolkien-i mű, így alakult ki Középfölde, így lett sokunk kedvence a Megye népe.

A Középfölde Atlasza ékes bizonyíték arra, hogy Tolkien munkái milyen hatást képesek gyakorolni ránk, olvasókra. A könyv szerzője, Karen Wynn Fonstad is lelkes Tolkien olvasó volt, nem mellesleg pedig térképész.

Hosszú évek kemény munkájával felvázolta a tolkien-i mítosz összes fontosabb állomását, és a történetek hátteréül szolgáló világot térképre vetette.
Nem kis feladat volt ez, amit önmagában az a tény is bizonyít, hogy a könyv a függelék nélkül is mintegy 190 oldalt tesz ki, összesen mintegy 180 térképpel és diagrammal. Olyan, a mitológia kevéssé ismert szeleteit is megmutatja, amik akár egy komolyabb Tolkien-rajongónak is újdonságnak számíthatnak (pl. hány kilométer egy leuga; mekkora távot futott be Aragorn, Legolas és Gimli, amikor hobbit társaikat próbáltál menteni az uruk-hai sereg karmaiból; mikor és feltehetően hogyan jött létre Szauron földje, Mordor; milyen tájak, földek léteznek azokon a részeken túl, amelyek a Gyűrűk Urából vagy a Hobbitból lehetnek ismerősek stb). Egyébként Tolkien sok térképet rajzolt a mitológiához, így a szerzőnek jó kiindulási alapja volt a munka elkezdéséhez.
Az igazán megdöbbentő mégis az, ahogy Karen Wynn Fonstad megmagyarázza az egyes felszíni alakzatok (hegyek, dombok, völgyek, lápok, stb.) létrejöttének okait, mintha csak egy geológust hallgatnánk arról, hogy milyen erők működtek közre a „Kárpátok szent bércének” kialakulásában. Azt, amit Tolkien megalkotott, a szerző elemzi és földtani szempontok szerint leírja, akár ha egy expedícióról visszatérve egy távoli, kevéssé ismert földet térképezett volna fel.
Ilyen hatása van a tolkien-i mítosznak:

sok olvasó ellenállhatatlan vágyat érez, hogy hozzátegyen valamit ehhez a mind méretében, mind mélységében egyedülálló életműhöz,

akár csak a saját szakterületét alapul véve. Az eredmény: egy rendkívül sokoldalú könyv, amely elsősorban valóban atlasz, de mellesleg a térképek kiváló összefoglalásai a mitológia főbb eseményeinek. Akár kezdő, akár haladó valaki a tolkien-i életműben, ez a könyv mindenképpen a hasznára lesz. Különösen ajánlott a Hobbit, a Gyűrűk Ura, vagy éppen a Szilmarilok olvasása közben; a cselekményt ugyanis így még jobban követni tudjuk annak térbeli elhelyezésével.
Egyetlen komoly Tolkien-rajongó polcáról sem hiányozhat ez a könyv.

Karenn Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza. Ciceró, Budapest, 2017. Fordította: Füzessy Tamás, Büki Gabriella, Tallián Balázs. 212 oldal.


TOLKIENhoz (is) kapcsolódó írások a DRÓTon

Arany eposzunk, avagy az elveszett magyar mitológia és elfelejtett epikus hagyományunk

A második külföldi példám, amely segíthet nem csak megérteni jelenlegi helyzetünket, de tovább is mozdíthat: az a kiváló filológus és még kiválóbb angol író J. R. R. Tolkien egyik dolgozata és hozzá kapcsolt „fordítása” vagy pontosabban átköltése, amit még egyetemista korában írt, 1916-ban. Ez volt a finn Kalevala alapján írott Kullervo története, amely Tolkient legalább annyira inspirálta, mint később a Beowulf, az óangol epika, s vezette arra, hogy megalkossa saját eposzát, amely ma már világszerte ismert, közös kulturális kincs.

Göncz Árpádra emlékezünk Göncz Árpáddal

93 éves korában elhunyt Göncz Árpád köztársasági elnök. 1922. február 10-én született. Részt vett az 1956-os forradalomban, amiért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult – a börtönévei alatt lefordította J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura című regényét. A rendszerváltás idején az egykori kisgazda politikus a Szabad Demokraták Szövetségéhez csatlakozott, az első szabad választás után az ország közjogi rendjét meghatározó MDF-SZDSZ-paktum részeként 1990 májusában köztársasági elnökké választották – azóta is ő az egyetlen, akit másodjára is újraválasztottak.

Alábbi két prózai írása a Hazaérkezés című kötetében jelent meg.

Sétáló fák

Mielőtt mindenki saját magának, saját lelkiismeretének megfelelve válaszol ezekre az egyszerű kérdésekre, kérem vonatkoztassunk el egy pillanatra és emlékezzünk a kiváló író, J. R. R. Tolkien nagyszerű regényének azon jelenetére, melyben midőn Szarumán mágus Vasudvardban végképp Szauron, a sötét úr hatása alá került, megalkotja ork hadseregét, méghozzá úgy, hogy kivágja a fákat. Vasudvard ellen ki kell állni, és ezt senki mások nem tehetik meg, csak a fák pásztorai, csak az entek. Ekkor az entek összejönnek, nagy tanácskozásba kezdenek, hogy háborúba vonuljanak-e. Szerintem a helyzet nagyon hasonló, az egyetlen különbség, hogy nincs szükség háborúra. Van békés megoldás.


 

  • Tolkien
  • Középfölde
  • atlasz
  • kartográfia
  • fantasy
  • Karen Wynn Fonsad
  • mitológia
  • könyvajánló
  • Irodalom