Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

A klinikus-szupersztár; Jordan Peterson | Válasz Molnár Illés A bölcsész-szupersztár cikkére

„Hogy Jordan Peterson valóban csak meglovagol-e egy hullámot, nehéz elönteni,…” Véleményem szerint nem nehéz eldönteni. - Kormányos Ákos küldte el nekünk írását.

A klinikus-szupersztár; Jordan Peterson

Válasz Molnár Illés A bölcsész-szupersztár cikkére

A jelen írás válaszolni, illetve kiegészíteni próbálja Molnár Illés A bölcsész-szupersztár: Jordan Peterson útja a gender-botránytól teltházas turnékig c. cikkére (Drót, 2018.10.13;). Ezek mellett pedig egy igen fontos helyreigazítást is tartalmaz. A pontosítás ellenére azonban ki szeretném emelni, hogy nem Molnár Illés cikke ellenében írom a saját szövegem, hanem épp arra a felhívásra, amit ő maga fogalmaz meg. Beszéljünk többet Petersonról. Ennek igyekszem eleget tenni.

Legelőször is legyünk túl a helyreigazításon. „Jordan B. Peterson pszichoterapeuta…” - kezdődik Molnár Illés írása. Jordan Peterson nem pszichoterapeuta. Nincs pszichoterapeuta végzettsége. Peterson klinikai szakpszichológus. Ennek fontossága nem pusztán annyi, hogy két teljesen különálló szakmáról van szó, hanem azért is fontos mert Peterson gondolatvilága mélyen a klinikai szakpszichológiából ered. Vegyük észre, hogy ő maga is különösen sokszor hívja fel erre a figyelmet. Majdnem minden videójában elhangzik: „I am a trained clinical psychologist”. Olyan sokszor ismételi el felszólalásaiban ezt a kijelentést saját magáról, hogy egy ponton túl kénytelen vagyok elgondolkodni, miért ennyire fontos saját maga számára ez az állítás. A válasz pedig nem is olyan nehéz, amint olvassuk műveit, vagy meghallgatjuk előadásait rájövünk, rá kell jönnünk, hogy gondolatainak alapja mind a klinikai szakpszichológusi szakmából ered (nem pedig a pszichoterapeuta szakmából). Talán épp erre akar figyelmeztetni a folytonos ismétléssel. „I am a trained clinical psychologist”.

A két szakma teljesen különáll egymástól. Legalább is a világ legtöbb pontján. Sajnos Magyarországon nem. Hazánkban erőszakosan összekötik ezt a két diszciplínát. Erről természetesen a hazai szakmának is van véleménye. A következő idézet a Magyar Pszichológiai Társaság honlapjáról való: „Pszichoterapeuta képzésre jelenleg Magyarországon – a nemzetközi gyakorlattal, szakmai érvekkel és a józan ésszel ellentétesen – csak klinikai szakpszichológusok vagy bármilyen szakorvos jelentkezhet …”

Nézzük meg Peterson témáit. Statisztikai adatokról beszél. A katonai kiválasztásról beszél. A gyilkosokról beszél. Társadalmi szerveződésről beszél. Arról beszél, hány gyermek születik úgy, hogy szellemi képességei okán nem lesz „hasznos” tagja a társadalomnak. Arról beszél, hogy a férfiak hány százalékának nem lesz gyereke. Arról beszél hány főre hány tömeggyilkos jut. Ez mind klinikai szakpszichológia.

Egy terapeuta ezekkel a kérdésekkel ilyen mértékben nem foglalkozik. A pszichoterapeutát az adott személy érdekli. Bejön a kliens, vagy egy csoportnyi kliens és az adott lelki problémákkal foglalkoznak, nem számít, hogy statisztikailag mennyi depressziós van. A klinikai szakpszichológusnak számít. Bár tudjuk, hogy a pszichológus nem írhat fel gyógyszert, az a pszichiáter dolga, azt már kevesen tudják, hogy a pszichiáter által felírt gyógyszer a klinikai szakpszichológus munkája mentén van kiválasztva. Gyakori, hogy az orvos két gyógyszer között vacillál és a klinikai szakpszichológus segítségével döntenek. Ilyen szempontból érthetővé válik, hogy a klinikai szakpszichológusok miért tagjai az orvosi kamarának. A klinikai szakpszichológus sokkal közelebb van a természettudományokhoz, mind módszertanban, mind gondolatvilágban, mind alkalmazási területben. A pszichoterapeuta bölcsész.

Oldalakat lehetne még megtölteni azzal, hogy mi a különbség a két szakma között, azonban ennyi elég ahhoz, hogy megértsük Petersont. Szintén Molnár Illés cikkéből: „Bár van, aki szerint a könyv csupa evidenciát tálal, mások pedig forradalmárként ünneplik,”.

Persze, de egyik nem zárja ki a másikat.

Klinikai szakpszichológusként nem is állíthat mást csak „evidenciát” persze annyiban amennyiben az evidenciát jelen esetben tudományos módszertannal kutatott eredményeknek értjük. Amit Peterson tud, azt jó esetben minden klinikai szakpszichológus tudja. Nem mond újat amikor azt elemzi, hogy hány amerikai gyermek születik mentálisan sérültként. Ez az adat evidencia a klinikai szakpszichológus szakmában. Mégis forradalmár. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy pszichoterapeuta látásmóddal nyúlnak a Bibliához, vagy Nietzschéhez. Dosztojevszkijt hatalmas eredményekkel elemezte Freud is. Az individuum érdekelte benne. Azonban az valóban ritka, hogy valaki a klinikai szakpszichológus szemmel elemzi ezeket a műveket. Nem az egyénen keresztül értelmezi Nietzschét, hanem azon keresztül, hogy hány tömeggyilkosság jut 100 városra, vagy úgy olvassa a Bibliát, hogy hány férfit soha nem választanak a nők potenciális apának. A forradalom lehet, hogy erős kifejezés, azonban tagadhatatlan, hogy valami olyasmit csinál Peterson amire már nagyon rég óta szükség van.

Utolsó sorban pedig fűznék néhány gondolatot a következő Molnár Illés gondolathoz: „Hogy Jordan Peterson valóban csak meglovagol-e egy hullámot, nehéz elönteni,…” Véleményem szerint nem nehéz eldönteni. Előadásait még a „politikai botrány” előtt elkezdte felvenni. Ezeken jól látszik gondolatvilága, hatalmas tudása és olvasottsága. Nem lehet egy hullámra rákapaszkodva néhány hét (vagy akár néhány év) alatt ekkora olvasottságra szert tenni. Ez több évtizedes tanulás eredménye. Peterson harvardi előadásait hallgatva rá kell jönnünk, hogy nem hullám lovaglás, hogy beleállt a gender kérdésbe, hanem valóban gondolatvilágának koherens következménye. Fontos, nem azt állítom, hogy igaza van csak azt, hogy korábbi munkáiban is egyértelműen látszik a témával kapcsolatos álláspontja. Ebből az is következik, hogy könnyen lehet, ha nincs ez a „politikai botrány” akkor nem hallunk felőle és akár soha nem lesz „híres” pszichológus. A könyvét olvasva azonban arra is rá kell jönnünk, hogy ez nem érdekli. Nem ez életének célja, sőt szerinte úgy általában az élet célja sem lehet ez. Ha soha nem lesz neves klinikus, akkor is egy remek tanár és egy remek klinikai szakpszichológus marad, aki többezer diáknak és többszász betegnek segített.

Kormányos Ákos, A szerző végzett pszichológus, filozófia szakos hallgató és író.


KAPCSOLÓDÓK

A bölcsész-szupersztár: Jordan Peterson útja gender-botránytól teltházas turnékig

A lázadó professzor, akiből egy csapásra milliók példaképe lett, előadásaiban többezer fős teltházak előtt beszél Jungról, Dosztojevszkijről, Nietzschéről és a Bibliáról. Közönségre gyakorolt hatását rockzenészekéhez hasonlítják. Gyakran többórás YouTube-videói milliós nézettségűek, könyve nemzetközi bestseller. Néhány előadását(!) pedig megzenésítették(!). Minden bölcsész álma, ugye? De mi lehet a titka?

Itt a homo huncut. És akkor mi van?

Harari - jobban, mint Machiavelli elképzelte, és hatásosabban, mint Richelieu bíboros valaha is meg tudta valósítani -, végre valahára felszabadítja az emberiséget olyan terhektől, hogy „lélek”, „isten”, különösen pedig olyantól, hogy „lelkiismeret”, hiszen ezek csak képzelgések, amelyekre hamarosan már semmi szükség sem lesz.

Hamvas kritikája, avagy senki sem ismerheti igazán a Bélát

Mit gondolt Hamvas Béla a természettudományokról? Mit kritizált ebben Németh László? Miért tartotta fasisztának Hamvast Lukács György? És mit mondott Szentkuthy Miklós Hamvas Béla és Kemény Katalin közös könyvéről?
Weiner Sennyey Tibor a 2017-es debreceni Metakritika konferencián tartott előadásának esszé változata.

Lukács György, mint erkölcsi probléma

Sokan elfelejtik, hogy ez a kiváló teoretikus egyben egy szörnyeteg volt. Legenyhébb esetben nem foglalkoznak a kivégzett emberekkel, az elgázolt egzisztenciákkal, a margóra tett életművekkel, legrosszabb esetben pedig megpróbálják elmagyarázni, hogy „mindez szükséges volt”. S általában teszik mindezt olyan emberek, akik vért hörögnek Wass Albert vagy Prohászka Ottokár jobboldali tisztogatása kapcsán (persze, joggal, de kettős mércével). Nincs szükség sem démonizált, sem szentté avatott, vagyis egydimenziós Lukács György-portrékra. Amire szükség van, az egy tárgyilagos és objektív bemutatása a híres-hírhedt marxista ideológusnak, egyaránt bemutatva az erősségeket és a gyengeségeket, az erényeket és a vétkeket. Egyelőre ilyen még nincs, talán lesz. - Krasznai Zoltán esszéje.

Hová lesz az a sok tehetséges, jó tanuló lány, akikkel tele vannak az egyetemek?

Interjú Bobory Dóra történésszel

Hová tűnnek a nők a tudományos életből, miért nehéz a szakmában maradnia egy nőnek, még akkor is, ha letett már valamit az asztalra? Mennyire van jelen a szexizmus a mai magyar és nemzetközi tudományos életben? Milyen lehetőségei vannak egy bölcsészdoktornak, különösen, ha nő, a PhD után? Mivel foglalkoztak az alkimisták? Van-e érdeklődés a magyar témák iránt külföldön? Mi a tudós feladata és mivel tartozik a társadalomnak? Bobory Dóra szabadúszó történésszel beszélgettünk.

Magyar bölcsészek külföldön

A legfrissebb statisztikák szerint az elvándorlás Magyarországról folyamatosan gyorsul, London immáron hivatalosan is a második legnagyobb magyar város, a tartósan külföldön letelepedők között ráadásul többségben vannak a jól képzett fiatalok, akiknek tartós hiánya a hazai ellátórendszert becslések szerint akár már középtávon is összeroppanthatja. Két olyan embert kérdeztem meg a személyes tapasztalataikról, akik történelem és magyar szakos bölcsészdiplomával a zsebükben vágtak neki az ismeretlennek, még közvetlenül az EU-csatlakozás után. Vajon mit ért a bölcsészdiplomájuk külföldön? Tényleg csak a gyorsétterem-lánc jelenti az egyetlen lehetőséget az állástalan diplomásoknak? Milyen külföldön élni és dolgozni, mennyi idő alatt lehet elszakadni Magyarországtól, milyen érzés kívülről szemlélni az itthoni állapotokat és mi az, ami ma leginkább hiányzik Magyarországról, külföldről nézve?

A humanizmus halott?

beszélgetés Ács Pál irodalomtörténésszel

Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.

Bölcs(ész) polgárokat a hazának!

beszélgetés Hörcher Ferenccel

Mi haszna van a filozófiának? Miért tekinti ellenségnek a bölcsészeket a kormányzat? Felelősek-e a bölcsészek a kialakult helyzetért? Miért és kik nézik le a humán tudományokat? Miért nem lesz soha demokrácia ott, ahol nincs polgárság? Vajon megújulhat-e a magyar értelmiség?  Az Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatójával, Hörcher Ferenccel beszélgettünk.

Balassi, kurvák, egyéb nyalánkságok...

beszélgetés Kőszeghy Péterrel

Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.

 

  • Jordan Peterson
  • vita
  • Molnár Illés
  • Irodalom