Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Kazuo Ishiguro, a Nobel-díjas óriás

Kazuo Ishiguro, japán származású brit író, a késleltetés mestere, megkapta a 2017-es irodalmi Nobel-díjat. A magyarul is olvasható Az eltemetett óriás című könyvét ez alkalomból Lévai Juli ajánlja a DRÓTon.

 
Meddig lehet múlt nélkül élni? 
Kazuo Ishiguro, a Nobel-díjas óriás
 
Kazuo Ishiguro, legismertebb regényei a Ne engedj el és a Főkomornyik szabadsága, amelyből Napok romjai címmel, világhírű film készült.
 
Meddig tud két népcsoport egymás mellett békében élni, ha egy megoldatlan konfliktus húzódik a felszín alatt?
 
Jót tesz-e a felejtés, ha túl sok fájdalmat okozna az emlékezés? Ishiguro legújabb könyve, Az eltemett óriás szerint, emlékezni nem csak lehet, de kell is.
 
Az eltemetett óriás egy Gyűrűk Ura szerű, ismerős, mégis fantázia világba kalauzol, ahol valami mégsem stimmel. Ez a ‘nem stimmelés’ számomra a legjellegzetesebb és legizgalmasabb vonása az írónak – képes egy átlagosnak tűnő világot felépíteni, majd lassan egyre több részletet elárulva sokkal sötétebbre festeni az eredeti képet. Nem engedi, hogy túl hamar értsd, hogy mik a szabályok a könyv világában,
 
Ishiguro a késleltetés mestere. 
 
Az eltemetett óriás, nem csak hogy nem engedi az olvasót érteni, hogy miről is szól, de a szereplők is csak kutatnak, hogy megértsék a világot maguk körül - a sötétben tapogatózás könyve ez. A feledés földjét járjuk be egy idős briton házaspárral, Axl és Beatricével, akik neki vágnak egy hosszú vándorútnak, hogy megtalálják a falut, ahol fiúk él. Azonban egyiküknek sincsen igazi emléke, hogy a fiúk mikor, pontosan hova és miért hagyta el őket. Ők mégis neki vágnak a britonok és szászok által lakott vidéknek, ahol egy szász fiú, Edwin és egy szintén szász harcos Wistain válik útitársukká. 
 
Meddig lehet kötődni emlékek nélkül?
 
- válik a Axl és Beatrice központi problémájává, miközben, ahogy haladnak az úton egyre világosabbá válok, hogy az egész vidéket egy homály fedi, ami minden lakost megfoszt az emlékeitől. Senkinek nincsenek hosszútávú emlékei, mindenki múlt nélkül próbálja élni a mát.
 
“Miképp tudjátok majd bizonyítani a férjeddel a szeretet egymás iránt, ha semmire nem emlékeztek a közös múltból?”
(78 o.)
 
– kérdezi a révész, Beatricet. És innentől az idős hölgy, Beatrice emlékezni akar. 
 
Fontos-e egyáltalán ez az emlékezés?
 
Kell-e, főleg ha az emlékeknek egy jelentős része fájdalmas – akár pusztító is lehet? Egyáltalán, mit próbál elfedni ez a gomolygó köd az emberek emlékeiből?
 
Hogy talán Isten haragszik valami miatt, amit elkövettünk. Vagy lehet, nem is haragszik, hanem szégyenkezik...
(132 o.)
 
Axlék haladnak előre útjukon és egy egyre inkább kollektív, mintsem csak individuális problémakör bontakozik ki. Már nem csak egy házaspár szép (és kevésbé szép) emlékei a tét, hanem a közösség múltja és története. Végig haladva a házaspár mellett az úton, mint olvasó, én is megküzdöttem a kérdésekkel, és sokszor én is inkább a feledés felé húztam. A békeidő mögött fájdalmas és nem feldolgozott múlt húzódik.
 
Mesevilág ez, de túl ismerős ahhoz, hogy ne emlékeztessen arra, amiben mi élünk.
 
A közösségek között húzódó elnyomott, és nem feldolgozott konfliktus Wistain szerint nem csak, hogy helytelen, de nem is hozhat igazi békét soha.
 
“Hogyan maradhatna örök a béke, amit az öldöklés hozott el, és egy mindent elfedő sötét varázslat?”
(490 o.)
 
Értelmetlennek hat felborítani a rendet, de mégis nevezhető-e igazi békének az, ami feledésre és homályra építkezik? Emlékezni nem csak lehet, de kell is. 
Ishiguro az utolsó oldalig váratja az olvasót, hogy feloldja a homályt a szeméről, de utolsó sorai új, már feloldhatatlan rejtélyt ígérnek. Az, ami egy házaspár történetének indul, a közösség történetévé válik, és csak az idő döntheti el, hogy mit hoznak vissza az eddigi elfeledett kollektív emlékek. 
 

(Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás. Fordította Falcsik Mari. Európa. 2017.)


Nobel-díj a DRÓTon

A 2016-os Irodalmi Nobel-díjas pedig: Bob Dylan!

Van egy díj, amit 109-dik alkalommal osztottak most ki. Egy díj, amit mindössze 14 nő kapott eddig, s amiből 4-et kaptak megosztva. 41 éves volt a legfiatalabb díjazott – bizonyos Rudyard Kipling –, és 88 éves a legidősebb, aki nem más volt, mint Doris Lessing. A díjazottak átlagéletkora 65 év, megkapta Kertész Imre is,  az idei díjazott 75 éves és azon a néven született, hogy Robert Allen Zimmerman.

Miről ír Szvetlana Alekszijevics?

Szvetlana Alekszijevics lett a 2015-ös irodalmi Nobel-díjas. Jó okkal. Ám ez a magyar emberek olvasási szokásain alig változtat. Talán Szvetlana Alekszijevicstől most néhány ezerrel több könyvet lehet eladni. Talán nem. - Hanzély Márton, sok vitát kiváltó cinikus és keserű „És akkor mi van?” sorozata a DRÓTon folytatódik. 

Elhunyt Kertész Imre (1929-2016)

Budapest, 2016. március 31. – Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Magyarország egyetlen Nobel-díjas íróját 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál. Az elmúlt hónapokban betegen is részt vett utolsó könyve, az 1991-2001 közti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti. 

 

 

  • Kazuo Ishiguro
  • Az eltemetett óriás
  • Nobel-díj
  • Irodalom