Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Kafka képekben - befejező rész

Megértem a türelmetlenség okát. Kafka szerint a türelmetlenség az emberi főbűn. 

Uri Asaf

Kafka képekben

Huszonnegyedik - befejező - rész
 

Életkedv és életcél

Kafkáról, zsidóságról, magyarságról Uri Asaf

A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.

A Talmud

 
A Talmud sui generis. A kutyák Campus Givát Rám felől ugatnak, de itt tizenöt fokkal hidegebb van. Fehér és barna szobában képzelődöm a mózesi törvényről, míg egy napon fekete szobában leszek, hanyatt fekve, saját magamnak.
 
Anyám, a víz, amit a tested a medencéből kiszorít, a fű, amelyen fekszel, a szilvafa, aki felülről néz rád, az örökzöld bozót a fejed magasságában, a régi szekrényfiók, ahol a fehérneműid szoronganak. Magad elé nézel, a csúcsfényt csak te látod, abban az irányban, ahol a kerítés fele nápolyi sárga, a fal felől ezüst, de nem hideg. A fejedet lehajtod, a varrásodra hajolsz, gyermekkorod a figyelmed alá gyűrődik. Lassan kifejtelek, senki nem siettet, te nem látsz engem, egyedül vagyok, a füled mögött. A hajad alatt látom a változatlan mosolyt. Az út keskeny, visszafordulni vagy bizonytalankodni teljességgel lehetetlen. A kényszer, a boldogságom forrása. Az emberi kód zálogcédula, a lélekről semmit nem tudhatsz meg.
 
A felkelő nappal akartam ébredni, elképzelni a várost, megfestve. A Ház fejjel lefele áll, a hegyek (a két hegy keleten) helyes irányban. A Damaszkuszi kapu felől látom a város labirintusát. Ez lenne a város? Miért kelt mindig haragot? Miért jó kívül lenni? Ha az ablakból nézem, kívül vagyok, ha nem látok rá, ugyanúgy kívül vagyok.
 
A türelmetlenség, mint főbűn
 
A tarlón fekszem és felnézek a napra. A tarló is napszerű, akkor is, ha hideg. A Ház a tarló illatában szunnyad, a kenyérben. A kenyér, közelről nézve írás. Az ismerős betűk helyenként csomósodnak, a korábbiakból új szavak képződnek, ez együtt érthetetlen nyelv. Nem közlésre való, nem akárkinek. A szavak feldarabolódnak, az egymáshoz nem tartozó szótagokból más és más szavak képződnek. Ilyen nyelvet alkot a tarló illata az anyanyelvemből. Próbálom kiolvasni a régit, kimondani az ismerős, buzgó gyomnövényként felbukkanó névtelen nyilakat. Ezalatt vendégsereg uralja a külső udvar határát, idegenek és még idegenebb rokonok. Milyen jó, hogy én nem vagyok idegen, mert ez a tábla áll az oszlopcsarnok előtt, (görög nyelvű) szövege így hangzik:
 
„Idegen nem léphet az oszlopokon túl a Ház belső terébe. Akit rajta kapnak csak magát hibáztathatja, büntetése halál.”
 
Megértem a türelmetlenség okát. Kafka szerint a türelmetlenség az emberi főbűn. És ez nem vallási türelmetlenség, hanem a Hely, (héb. mákom) féltése. Hogyne félteném a helyet, és az időt, a drága percet, amikor a Megnemértett felém nyúl, amikor vele lehetek és hallgathatom. Tudom, hogy közel van, és mindenek felett értékes, és csak azért élek, hogy halljam, ahogy hív. A megsejtett nagyságtól lúdbőrös minden porcikám, dermedt bőrrel járok, mint az alvajáró.
 
 
Kétezer éves figyelmeztető felirat, Jeruzsálem
(wikipédia)
 
A varjú
 
A napsütötte ravatalt már rég kinéztem magamnak. Pontosan úgy, ahogy a Szanhedria ravatalozójában láttam, amikor még temettek ott. Elcsodálkoztam, milyen kicsi a testem az imasál alatt. Az ablakon beszállt a délután hűvöse, vele a szürke-fekete jeruzsálemi varjú. Ez nem volt igazán ablak, hanem csak falba vágott nyílás. Senki nem volt jelen, hogy búcsúztasson, hogy utoljára lásson. Ezért nem szégyenkeztem, nem hessegettem el a madarat, aki kíváncsiságból tette, amit tett. A héber számos falióra lassan lépegetett az időtlenség elé, mely szédítő gyorsasággal közeledett. A csúcsos fák imája hosszú siratódal volt, ahol egymáshoz értek az ágak, köztük a fényfonál, az utoljára felvillanó lepke, a galambbúgás, a fák mássága, a kerek tobozok, a nehézkedés megannyi homokszeme, egyetlen, szokatlan virág. A varjú mindenkibe lelket öntött, aki itt állhatott volna, aki hajlongani, csörögni és zizegni remélt, és abba, aki itt feküdt az élet mérlegén, balzsam nélkül.
 
Az utazás meleget hozott. Kerestelek, találkozni akartam veled, biztonságot kerestem, nem mozdulatlanságot, hanem való álmot. Füveket és koronát a földön, gyökeret az égben, hadd lássa ország-világ. Szép is lehet a halál: felvezetik az állatot az oltárhoz, a pap a fejére helyezi a kezét és megölik. Az elnyújtott sikítás hangjának két oldalán nincs semmi, a várt hang minden jóslatot vagy okoskodást maga alá teper, maga mögött hagy. Olyan zene ez, mint a szürke hajnal, mely órákig megőrzi a színét. A habzó szájú Kasszandrát sem lehetett megfékezni, ő csak annyit ért el, hogy fennmaradt a neve. A nevek sűrűjében kiismerem magamat, és mindenkihez van egy jó szavam. Az ebből fakadó eufória kevés ponton is megragad, legyen előtte kő vagy papír.

 


Uri Asaf és a Kafka képekben sorozat a DRÓTon
 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete

 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél. - Uri Asaf: Kafka képekben - első rész.
 
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf: Kafka képekben - második rész.
 
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés. - Uri Asaf: Kafka képekben - harmadik rész
 
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak. Uri Asaf: Kafka képekben - negyedik rész
 
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.  -  Uri Asaf: Kafka képekben - ötödik rész
 
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek. - Uri Asaf: Kafka képekben - hatodik rész
 
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk. Uri Asaf: Kafka képekben - hetedik rész
 
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádám(á). A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld,  – ez a terra rossa – a vörös föld.  Uri Asaf: Kafka képekben - nyolcadik rész
 
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?  - Uri Asaf: Kafka képekben - kilencedik rész
 
Vajon Kafka titkos kabbalista volt? Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? - Uri Asaf: Kafka képekben - tizedik rész 
 
Az ígéret feltételessé vált, pontosabban felesleges lett. Az eredmény: Ezúttal újabb büntetés vár ránk, melyhez képest az eddig megélt apokalipszisek játéknak tűnnek. Csak az menekül, akinek a szíve igaz gondolatot táplál, például a költő.  - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenegyedik rész
 
Paul Celan kényszerűen megrontott nyelven írt, és azt ábrázolta, amitől a nyelv tisztátalanná vált, a bűnt. Mi az a kritikus bűn, mikor egy nyelvet végleg a kútba vetnek? Mi az a levezekelhetetlen bűn, mi az a határ, melyen a nyelv nem juthat túl. - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenkettedik rész

A padok között Buber, Benjamin és Scholem szünet nélkül beszélgetnek egymással és egy nemes arcélű negyedikkel. Követem a gondolataikat. Küldetésem célja az önvédelem népszerűsítése, az önvédelem alapszabályaira oktani, megvilágítva irodalmi példákkal. A jövőről szónokolok, közben folyik a harmadik gázai háború. - Galileában esik és villámlik - Uri Asaf: Kafka képekben  - tizenharmadik rész

Húsz évvel később megtörtént a „különös baj”, amiről Kafkának rossz sejtelmei voltak. (...) Az én nagyszüleim soha nem fogják elmondani, mégis elképzelem azt a pillanatot, amikor a házukból útóljára kilépnek, és még hasonlítanak arra a fényképre, amit én is ismerek. Nem sejtik a jövőt, miközben  felpakolnak a szekérre. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy Nagyváradra kell menni. Nagyvárad, melynek a neve nélkülük is szépen cseng és amelyhez annyi emlék köti őket. A fejük forrón lüktet az aggodalomtól. - Miért halunk meg éppen így? - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizennegyedik rész

A visszatérésre készülődő Messiás személye és külseje jellegtelen. Mégis, mi akadályozza őt a második eljövetelében? Vannak olyan egyszerű, törvénybe ütköző kérdések, hogy viselhet-e ruhát, vagy elkísérheti-e valaki az édesanyján kívül, de egy dolognak biztosan nem örül, hogy a passiónak nincs ma már semmiféle szerepe, nincs új passió, mindenkinek csak a régi számít. Mi erre nem gondolunk, hanem továbbra is ikonokat festünk az egykori passióról, mások figyelmét elterelve a későbbiekről, vagy az éppen a soron lévőről, úton útfélen megszegve a második parancsolatot. Most bokáig állok a 21. században és rám ragyog a nap - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenötödik rész

Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem, milyen hosszú volt az életem gyűjtögető oldala, a lét titokban volt tartva előttem, mint a halál.  - Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem... - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhatodik rész

Kafka számára a prágai Károly híd volt az otthon. A Maharal városa (én így hívom) boldogan vette őt magához, és ő ezt hálásan viszonozta. Mennyire más lett volna, ha Prága helyett Luther városában, Wittenbergben jön a világra! Ha így történik, a feltételezett balsorsért minden bizonnyal a wittenbergi St. Marien főtemplom egy bizonyos reliefjét okoltuk volna... A diaszpóra talaja - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhetedik rész

Kafkának megmutatkozó „mellette lévő csillag” azonos az Ésaiásnál megjövendölt hétszer hét nappal, amely negyvenkilencszer felülmúlja a nap fényét és gyógyulást és megváltást hoz a beteg, száműzetéssel sújtott nép számára. A próféták eme csillaga kegyesen a nap mellé áll, hogy megszűnjön az ősi szorongás, minden költő-próféta betegsége. Kafka jól tudta, hogy a próféták a jövőbe néznek, ezért csak jövőbeli boldogulásról tudósíthatnak. Mikor és hogyan? - Kabbala és talmud - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizennyolcadik rész

Tudom, ezeket a szavakat senki nem veszi komolyan. Hiába költök álmomban olyasmit, amitől szikrázik a kifényesített görög drachma, vagy a gyémánthoz hasonló törött üveg. Legjobb, ha hallgatok és magamba szívom az eső utáni konyhakert illatát. Ha látom a teremtés színeit, a kedvesem mozdulatait, vagy ha a szépségtől és a vágytól megnémulok, ott vár a jegyzetfüzet, a ceruza és vonalakat húzok, nagyon rövideket, melyek találomra irányt váltanak. Hiába, a rajz is csak apokrif, nem több annál. Mindent lekéstem, úgy látszik rosszkor éltem.  - Az apokrifek legkiválóbb ismerője - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenkilencedik rész

Heinrich Heine egyik hőse, a bachrachi rabbi, a terített asztal alá néz, de arról, amit az asztal alatt lát, vendégeinek egy szót se szól, fiatal feleségével kioson a házból, és lehajózik a Rajnán egy biztonságosabb város felé. A pászka ünnepe veszélyes időszak. Ha menekülésre kerül a sor, a zsidók egy másik fejedelem szárnyai alá kérezkednek, és szó nélkül újra kezdik. Az élet az éjszaka és a nappal váltakozása - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenkilencedik rész

Heinrich Heine egyik hőse, a bachrachi rabbi, a terített asztal alá néz, de arról, amit az asztal alatt lát, vendégeinek egy szót se szól, fiatal feleségével kioson a házból, és lehajózik a Rajnán egy biztonságosabb város felé. A pászka ünnepe veszélyes időszak. Ha menekülésre kerül a sor, a zsidók egy másik fejedelem szárnyai alá kérezkednek, és szó nélkül újra kezdik.  - Uri Asaf: Kafka képekben - Huszadik rész Az élet az éjszaka és a nappal váltakozása

A jeruzsálemi múzeum feljáró a Nílus istenével üdvözöl, akinek térdén ül a kis Odüsszeusz, mozaikmadarakkal körülvéve. A hatalmas mozaikpadló Bét Seán városából ered, a Jordán völgyében. A mozaikból egyszer életre kelt a zöld kanárimadár és az ablakomba szállt. Majd feltette nekem a kérdést: Milyen régi a mindenség mítosza? - Uri Asaf: Kafka képekben - Huszonegyedik rész - A Nílus istene

Mielőtt a németek bevonultak, az író Max Brod, Kafka barátja és bizalmasa 1938-ban elhagyta Prágát az utolsó vonattal, és a feleségével Palesztinába utazott. Egy nagy bőröndben vele voltak Kafka kiadatlan kéziratai, naplói és levelei, hatalmas kincs, melynek jegyzékét ma sem ismerjük teljes pontossággal. A Kafka végrendelete által megsemmisítésre szánt kéziratok végül biztonságos helyre kerültek. Kafka még a halálos ágyán is a kierlingi kórházban egy kertről álmodott, amit Izrael földjén megművelne, de soha nem hitte, hogy a saját művei lesznek ama távoli kert palántái, az újdonsült kertész, Max Brod kezében- Uri Asaf: Kafka képekben - Huszonkettedik rész - Kafka végrendelete

Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti váltakozások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást. - Uri Asaf: Kafka képekben - Huszonharmadik rész - Ne keress történetet

 

 

  • Kafka
  • Uri Asaf
  • tekercsek
  • Zohár
  • zsidó misztika
  • Franz Kafka
  • Irodalom