Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Kabbala és talmud

Kafkának megmutatkozó „mellette lévő csillag” azonos az Ésaiásnál megjövendölt hétszer hét nappal, amely negyvenkilencszer felülmúlja a nap fényét és gyógyulást és megváltást hoz a beteg, száműzetéssel sújtott nép számára. A próféták eme csillaga kegyesen a nap mellé áll, hogy megszűnjön az ősi szorongás, minden költő-próféta betegsége. Kafka jól tudta, hogy a próféták a jövőbe néznek, ezért csak jövőbeli boldogulásról tudósíthatnak. Mikor és hogyan? 
 
 
Uri Asaf
 
Kabbala és talmud
 
Nincs még olyan szókimondó, mint a hajnali záporral kísért álom. Az eső tűszálai hűvösek, s az ég repedéseiből illatokat hoznak, mintha a tölgyerdő a földről az égbe költözött volna. Ezzel szemben, ha kilépek az álomból, a padlón nem lehet megállni, mert az ide-oda mozog és behorpad. A mosogató felé csúszom, ahol az egyetlen kiút a lefolyónyílás. E rejtélyes kép oka a testből kiütköző csontok, a vászonnal álcázott szegek, az arc fintora, vagy a névtelen éhezők átka. Aki jóra érdemesült ezen a földön, az kizárólag az Édenben elvetett mag. 
 
Az Éden csodálatos táj, a színei fényes nappal jól látszanak, mikor a sötétbarna umbra és a kékesfekete kék zavartalanul ragyog. A Zohár könyve azt állítja, hogy ez a kékesfekete a gyertya lángjában is fellelhető, vagy a kardvirág (gladiólusz) bársonyán, amely nappal vörös és éjjel hamuszürke. Mindezzel együtt az Éden, embertelen, mivel túl későn hintették el benne az ember magját. A jó magok közül Noé volt az első, a kísérleti ember, a „jó példa”. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a hely a kiválóságok faiskolája. Az erre utaló Kabbala kevéssé hihető, miszerint csak a „kiválóak” remélhetnek engedélyt a bejutásra. Szívünkhöz közelebb áll a Talmud, melynek fontos az ember, és ebben nem tesz kivételt. A Talmud Szanhedrin című traktátusa azt tanítja, hogy epizód életünk hatalmas öröklétben evez, amely mindannyiunk sajátja. Ezekről a tanításokról az író megőrzött néhány fontos következtetést, amit a Züraui aforizmákban némi fenntartással együtt lejegyzett. 
 
 
Egy csillag és két próféta
 
„Itt soha nem jártam, itt másképp lélegzem, és a nap fényét beárnyékolja egy mellette lévő csillag” (no. 17). A züraui aforizmák eme gyöngyszeme, a költő-próféta ritka és kiváltságos tudásának kinyilvánítása. Az aforizma párját nem kell sokáig keresnünk, míg megtaláljuk a Héber Bibliában, Ésaiásnál: „És olyan lesz a hold világa, mint a nap világa és a nap világa hétszer olyan, mint a hét nappalnak világa, amely napon bekötözi az Örökkévaló népének törését és a rajtaütött sebet meggyógyítja” (30, 26).
 
Kafkának megmutatkozó „mellette lévő csillag” azonos az Ésaiásnál megjövendölt hétszer hét nappal, amely negyvenkilencszer felülmúlja a nap fényét és gyógyulást és megváltást hoz a beteg, száműzetéssel sújtott nép számára. A próféták eme csillaga kegyesen a nap mellé áll, hogy megszűnjön az ősi szorongás, minden költő-próféta betegsége. Kafka jól tudta, hogy a próféták a jövőbe néznek, ezért csak jövőbeli boldogulásról tudósíthatnak. Mikor és hogyan? A jövő mondja meg. Vagy: Hol állok én, hol az én helyem a jövőben? Nincs ok aggodalomra, az üzenet nem csak azt ígéri, hogy egy csillag a nap mellé áll, hanem nyugodt lélegzetvételt varázsol a szorongó beteg szívében. És valóban: „itt másképp lélegzem”. Az aforizma úgy hangzik, mintha álmodták volna, de feltételezzük, hogy az álomlátás napjától számítva, a jövőben akármikor begyógyulhatnak a sebek. A próféta álma ígéret, mely egymagában is elegendő, nem számít, mikorra ígérték. Egyszer boldog lesz az a nemzedék, és a személy, akinek üzenik, soron kívül megszabadul a szorongástól.
 
 
A filozófus álma
 
Az álom édes és puha, mint a madár szárnya. Utána gyakran az történik, hogy valami a helyére kerül, amiről nem is tudtam, hogy hiányzik, egy név, amire nappal nem emlékeztem. Ó, Te drága, aki üzeneteket küldesz nekem, minden nap elfelejtek két nevet, de a segítségeddel a következő hajnalra visszaszerzem. Ezzel szemben vannak dolgok, amelyek az álom közben eltűnnek a helyükről, miután nap közben bosszantó jelenlétükkel tüntettek. Ilyen a végzetes betegség, amely bennünk fészkel. Az álom elvezet minket a hiányzó szavakhoz, a pillantásokhoz, az érintésekhez, és a fájdalmas dolgokat eltünteti előlünk. Ezért édes és puha, mint a madár szárnya. 
 

Mégis, az álom néha groteszk tréfát űz velünk és olyasmiről tudósít, amit nem kívánunk hallani. Egyszer Wittgenstein álmot látott: egy huszonnégy könyvből álló testet, fej nélkül. A filozófus, álmából kijózanodva kitalálta, hogy a fejnélküli test az Ótestamentum, régi nevén Tánách, és hozzá fejet képzelt, ez volt az Újtestamentum. Nem tudom, mire vélte ezt az álmot, se a nappali megfejtését. A huszonnégy könyvnek nem volt ahhoz ereje, hogy tiltakozzon, vagy szót emeljen. Ahhoz se, hogy örüljön annak, hogy a kifundált fejre még korona is került a filozófus jóvoltából. Miféle korona? A hiányzó fej koronája az Apostolok levelei nevezetű írás lett. Így vált teljessé a gólem, indulásra készen, hosszú és győzelmes útjára, csak a szép szóra várt, hogy cédulára írják és a nyelve alá tegyék. Wittgenstein kissé megborzongott a saját álmától, és önmagát csitítgatva visszakozott, hozzátéve: „azt mondanám: a fej még mindig hiányzik a testről, ezekre a kérdésekre még mindig nincs válasz. E remények beteljesülése még várat magára” (Culture and Value).

 


Uri Asaf és a Kafka képekben sorozat a DRÓTon

 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete

 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél. - Uri Asaf: Kafka képekben - első rész.
 
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf: Kafka képekben - második rész.
 
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés. - Uri Asaf: Kafka képekben - harmadik rész
 
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak. Uri Asaf: Kafka képekben - negyedik rész
 
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.  -  Uri Asaf: Kafka képekben - ötödik rész
 
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek. - Uri Asaf: Kafka képekben - hatodik rész
 
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk. Uri Asaf: Kafka képekben - hetedik rész
 
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádám(á). A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld,  – ez a terra rossa – a vörös föld.  Uri Asaf: Kafka képekben - nyolcadik rész
 
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?  - Uri Asaf: Kafka képekben - kilencedik rész
 
Vajon Kafka titkos kabbalista volt? Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? - Uri Asaf: Kafka képekben - tizedik rész 
 
Az ígéret feltételessé vált, pontosabban felesleges lett. Az eredmény: Ezúttal újabb büntetés vár ránk, melyhez képest az eddig megélt apokalipszisek játéknak tűnnek. Csak az menekül, akinek a szíve igaz gondolatot táplál, például a költő.  - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenegyedik rész
 
Paul Celan kényszerűen megrontott nyelven írt, és azt ábrázolta, amitől a nyelv tisztátalanná vált, a bűnt. Mi az a kritikus bűn, mikor egy nyelvet végleg a kútba vetnek? Mi az a levezekelhetetlen bűn, mi az a határ, melyen a nyelv nem juthat túl. - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenkettedik rész

A padok között Buber, Benjamin és Scholem szünet nélkül beszélgetnek egymással és egy nemes arcélű negyedikkel. Követem a gondolataikat. Küldetésem célja az önvédelem népszerűsítése, az önvédelem alapszabályaira oktani, megvilágítva irodalmi példákkal. A jövőről szónokolok, közben folyik a harmadik gázai háború. - Galileában esik és villámlik - Uri Asaf: Kafka képekben  - tizenharmadik rész

Húsz évvel később megtörtént a „különös baj”, amiről Kafkának rossz sejtelmei voltak. (...) Az én nagyszüleim soha nem fogják elmondani, mégis elképzelem azt a pillanatot, amikor a házukból útóljára kilépnek, és még hasonlítanak arra a fényképre, amit én is ismerek. Nem sejtik a jövőt, miközben  felpakolnak a szekérre. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy Nagyváradra kell menni. Nagyvárad, melynek a neve nélkülük is szépen cseng és amelyhez annyi emlék köti őket. A fejük forrón lüktet az aggodalomtól. - Miért halunk meg éppen így? - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizennegyedik rész

A visszatérésre készülődő Messiás személye és külseje jellegtelen. Mégis, mi akadályozza őt a második eljövetelében? Vannak olyan egyszerű, törvénybe ütköző kérdések, hogy viselhet-e ruhát, vagy elkísérheti-e valaki az édesanyján kívül, de egy dolognak biztosan nem örül, hogy a passiónak nincs ma már semmiféle szerepe, nincs új passió, mindenkinek csak a régi számít. Mi erre nem gondolunk, hanem továbbra is ikonokat festünk az egykori passióról, mások figyelmét elterelve a későbbiekről, vagy az éppen a soron lévőről, úton útfélen megszegve a második parancsolatot. Most bokáig állok a 21. században és rám ragyog a nap - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenötödik rész

Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem, milyen hosszú volt az életem gyűjtögető oldala, a lét titokban volt tartva előttem, mint a halál.  - Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem... - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhatodik rész

Kafka számára a prágai Károly híd volt az otthon. A Maharal városa (én így hívom) boldogan vette őt magához, és ő ezt hálásan viszonozta. Mennyire más lett volna, ha Prága helyett Luther városában, Wittenbergben jön a világra! Ha így történik, a feltételezett balsorsért minden bizonnyal a wittenbergi St. Marien főtemplom egy bizonyos reliefjét okoltuk volna... A diaszpóra talaja - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhetedik rész

 
  • Kafka
  • Kafka képekben
  • Uri Asaf
  • Irodalom