Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

200 éve született az első Ligetvédő! + AUDIO

Kimentem a ligetbe újra / Hosszacska távollét után, / Hogy lássam: fűve, berke, útja / Minő hatással lesz reám. - kezdi forradalmi versét a lázadó rasztafári 1877-ben, majd így folytatja: Engem bozótja, gazza nem bánt, / Mert a gyom is természetes; / Nem is szidok tanácsot, kormányt; / Ha útam kissé szemetes...

 
 
Arany János
(1817. március 2., Nagyszalonta - 1882. október 22.)
 
ÉNEK A PESTI LIGETRŐL
 
Kimentem a ligetbe újra
   Hosszacska távollét után,
Hogy lássam: fűve, berke, útja
   Minő hatással lesz reám.
Annak találtam most is, ami,
   (Régóta búvom, s eleget),
Úgy összeillünk párosan mi:
   Kopott ember, kopott liget.
 
Már útja is (kettő viszen ki)
   Zilált kedélyhez jól talál:
Az árnyasabbat sok nép döngi,
   És bűzös mint a döghalál;
A másik szép, de hő sugáru,
   Oldalt paloták és - romok,
Kevély, nagy boltokban zsibáru,
   S dűl Rákosról be a homok.
 
Ki a korral szeret haladni,
   Vasútra váltja fel magát,
S örül, ha van hely felakadni
   S úgy lógni ott, mint egy kabát.
De én rozzant szekérre űlök
   Tized magammal (a baki
Trónt nem igénylem) - és repűlök
   Hogy a velőmet rázza ki.
 
Ott, a kapun kivűl, leszállunk,
   Illet szerénység mindenütt, -
Szerencse, ha - míg bétalálunk -
   Egy fényes hintó el nem üt.
Benn, összevissza, minden sarkon
   Kintorna, koldus, bűn, nyomor;
S hogy örömünk teljék a parkon:
   Jó legyen a fül, szív, gyomor!
 
És mégis, a liget nekem szép,
   Valahogy a lelkemhe' szól,
Ha elbolyongok félre, messzébb
   A köznép tolongásitól;
(Nem az egy-ingre vetkezettet
   Értvén csupán e név alatt:
Köz nép az is, mely toilettet
   Fitogtatván, körben halad.)
 
Szabadság - és hogy biztos szárazt
   Érzek, hat így rám; hogy e kis
Ligetből (bár maga kifáraszt)
   Mehetnék a Tiszáig is!...
Keletre, mint a berki szellő,
   Mely a lombok közt rést talál...
Keletre, mint az égi felhő,
   Mely ott egy kedves sírra száll.
 
Szabadság - amelynek nevében
   Tűröm, ha víg pünkösti nép
A "rendet" elnyomtatja szépen,
   S le is fekszik, ha fűre lép;
Hogy itt nincs tábla, tilalomfa.
   Vagy ördög hajt rá, ha van is;
Hajrá, fiúk!... ifjú koromba'-
   Úgy tettem volna magam is.
 
Laptával ott kemény "bolhákat"
   Oszt és kap egy sereg diák:
Itt "cica-játékot" találgat
   És bámul e német világ;
Azt gondolom: a liba-pázsit.
   Már nézem is: hol a ludak?
S a tó körűl a kép vonásit
   Bevégzi néhány hattyu-nyak.
 
Egyszóval, én e ligetecskét
   Így is, ahogy van, szeretem;
Örömmel töltöm itt az estét,
   Egész majorság ez nekem,
(Más nincs is a kerek világon.)
   Itt látom az év szakaszát,
Mikor hajt rügy, levél az ágon,
   Mikor pendítik a kaszát.
 
Az ég itt nem pár négyszeg ölnyi:
   Holnapra könnyű az időt
Nagy-biztosan megjövendölni,
   (Emlékszem, egyszer már betölt).
Van nádas itt, van bucka, posvány, -
   S talán azért is szeretem,
Hogy amint csínosul, kimosdván:
   Húsz éve már, hogy követem.
 
Mert nem varázs-ütésre épült,
   Mint túl ama pompás sziget:
Ott lestem, amint lassan szépült,
   A változást mindeniket;
S egy megnyesett, vagy megporondolt
   Ösvény, beültetett ugar,
Nekem az mind új-új öröm volt -
   De ez nem történt oly hamar.
 
Most sem marad el, ami késik,
   "Szirtet kivölgyel sűrü csepp,"
Már eljutánk az öntözésig,
   De sárgaságban vész a gyep;
Jut majd talán ez úti sárból
   A fűnek is egy korty ital,
Hogy felzsendülhet a kopárból -
   Megéri, aki fiatal.
 
Engem bozótja, gazza nem bánt,
   Mert a gyom is természetes;
Nem is szidok tanácsot, kormányt,
   Ha útam kissé szemetes;
Tudom, hogy itt az ősz, ha lábam
   Alatt megzördül az avar,
S nyomot vesztek a sokaságban
   (Csak a szó lenne több - magyar!)
 
Természetet s magányt keresvén
   Fel nem söpört falevelen,
El-elvisz egy kalandor ösvény
   A "rengetegbe" (képzelem);
Hol fű, fa zöldebb, - annak selyme
   Nem törle annyi csizma-port,
Ennek se hántá buta elme
   Kérgét le, vagy részeg csoport.
 
És gondolatim a "vadonban"
   Ha jőnek, eljátszom velek,
Ábránd s szivarfüst közt; - azonban
   Órámra-mimre ügyelek;
Szemeim a zöld szigetbe néznek,
   Hol a vidám ifjú-öreg
Történetét a magyar észnek
   Megírta - most már szendereg.
 
Nyugodjék!... méltóbb napi munkát
   Nem végzett nála senki sem;
Sirjára, - mit most vadonunk ád,
   E kis gyopár-szálat teszem.
S tétlen tovább bolyongok ismét,
   Egyéb dolgom sincs, igaz a,
Mint várni nyugton a napestét
   S elmenni csöndesen - haza.
 
El is megyek, tán nemsokára,
   Hír-név, dicsőség nem maraszt;
Tudom, mit ér fagyos sugára,
   Itt is megtanulhattam azt:
Nyerd bár világi életedben
   Ég s föld minden koszoruit:
Neved csak az, mit e ligetben
   Egy sirkő rád olvas: Fuit.
 

(1877 szept. 17)


VÁROSLIGET

Művészek a Városligetért + VIDEÓ

Nem volt semmi hőbörgés, semmi botrány, semmi vér. Volt viszont művészet, értelmes beszéd, tiszta szavak, és sok nyugodt és tisztes polgár a Liget Művészeti Pikniken, a Városligetben 2016. július 31-én, vasárnap, ahol számos magyar alkotó a fák kivágása és a Liget megmaradása érdekében. Videónkban Kiss Judit Ágnes költőnővel beszélgettünk arról, hogy mégis mit akarnak a művészek a Városligetben. Ezt osszátok, ne a propagandát.

Sétáló fák

Mai hír, hogy állítólag „nem fognak több fát kivágni a Ligetben”, hanem majd átültetik őket, vagy ami még ennél is valószínűbb: megkérik őket, hogy álljanak odébb, s a fák majd szépen elsétálnak. Valószínűleg. Vagy mégsem?

Hermann Hesse: A fák

Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. (...) Aki megtanulta meghallgatni a fákat, többé nem sóvárog arra, hogy fa legyen. Semmi más nem akar lenni, csakis az, ami. Ez a haza. Ez a boldogság. - Radics Viktória fordításában olvashatjátok Hermann Hesse különösen aktuális írását.

Ők a Ligetvédők

Kik azok a Ligetvédők? Mit akarnak? Miért veszélyesek? Miért félelmetesek? A leleplező videóból kiderül. + VIDEÓ

Tarkopasz

Taroljuk le a fákat, virágokat, bokrokat. Taroljunk le mindenkit, aki más, mást akar. Legyünk egyformák, gyűlöljünk mindenkit, szeressük a királyt. Féljünk és rettegjünk mindentől, ami más mint mi, aki mást akar, aki máshogyan beszél, ír, gondolkodik. Egyáltalán: gondolkodik.

  • Arany János
  • Liget
  • Városliget
  • környezetvédelem
  • Költészet
  • Szabadság?